Farsang Info

Farsangi lakodalom

Farsangi lakodalom

A farsang a télűzés, a tavaszvárás, a mulatozás, a szórakozás, a felhőtlen jó kedv ünnepe. Nem csoda hát, ha a szerelmesek is kihasználják ezt az időszakot, ki szórakozásra, ki pedig lánykérésre, esetleg farsangi lakodalom megtartására. Farsangi lakodalom és farsangi lakodalmas hagyománya, plusz két alkotás a témában.

A farsangi lakodalmas

A farsangi lakodalmas egyike a népszerű farsangi hagyományoknak. Ilyenkor felelevenítik a régi lakodalmas szokásokat. Korhű ruhákba öltöznek fiatalok és idősek. Gyakran felvonulást is tartanak főleg faluhelyen és eljátszák, hogyan is zajlott a régi időkben a lánykérés vagy a lakodalom. Illetve felelevenítik a különböző lakodalmas játékokat.

Farsang idején szokás úgynevezett bolond lakodalom megrendezése is. Ami azt jelenti, hogy a résztvevők kifigurázzák a lakodalmas népet, gyakran szerepet cserél a vőlegény és a menyasszony is.

Farsangi lakodalmas játékokat manapság az óvodában is kisiskolában is szokás játszani.

Farsangi lakodalom

A farsang egy hosszabb böjti időszak után (advent és karácsony böjtje) és egy másik hosszabb böjti időszak előtt (nagyböjt) van. Ilyenkor az emberek mulatnak, szórakoznak. Nem csoda hát, ha a szerelmesek is kihasználják ezt az időszakot, ki szórakozásra, ki pedig lánykérésre, esetleg farsangi lakodalom megtartására. A farsangolás egyébként is a párválasztás és a házasodás köré szerveződik (lásd farsangi lakodalmas hagyománya).

És nem utolsó sorban erre az időszakra esik a Valentin-nap is, ami tudva lévő, hogy a szerelmesek napja. Ezt a napot pedig sokan választják arra, hogy átadják az egyik legjelentősebb ékszert, az arany eljegyzési gyűrűt kedvesüknek.

Farsangi lakodalom az irodalomban

Ha már a farsangi lakodalmakról szóltunk ebben a cikkben, nem maradhat ki két alkotás, mely ezt a címet viseli. Időrendben az első Poldini Ede kétfelvonásos vígoperája, melynek bemutatója 1926. február 16-án a Magyar Állami Operaházban volt. A Farsangi lakodalom című vígopera volt “az első európai színvonalú magyar vígopera, ezért Poldinit tartják a magyar vígopera atyának.” (Wikipedia – Farsangi lakodalom)

A másik azonos című irodalmi mű pedig József Attila verse, melyet 1930 novemberében írt “Tőke és Fasizmus jegyesek; Minden külön értesítés helyett” alcímmel. Semmiképp sem bocsátkoznék most verselemzésbe, de annyi az alcímből is jól kitűnik, hogy a vers csak látszólag szól a farsangról, és sokkal inkább egy másfajta mondanivalója van.

József Attila: Farsangi lakodalom

Tőke és Fasizmus jegyesek
Minden külön értesítés helyett.

Kuka kakuk mekegett,
kis göndör domb röfögött,
  mosoly szállt az érre
s a kiázott fák töve
sárga foggal röhögött
  a lakzi hírére. Lám, lám.

“- Édes úrnőnk házasul!
Hé munkás! Hé bércseléd!
  Meghívott a tőke!
Itt a levél, legalul
napszám-pengő a pecsét –
  kétség nincs felőle!” Lám, lám.

“- Görbe karónk meghízott!
Kolbász lesz belőle, ám
  paraszti bendőbe!
Napszámos is inni fog –
sárga bor a láthatár,
  pezsdül erjedőbe!” Lám, lám.

“- Kiki ezer egeret
kap a mezőn – fogja meg!
  Jó lesz egyelőre,
az idén, hogy spájz legyen
s hogy ne álljon üresen
  a kamra jövőre!” Lám, lám.

“- Mert a tőkés uraság
nem az ördögök menye;
  ég a főkötője!
Ezért áll a napvilág
helybe, mint a jegenye
  viharos időbe.” – Lám, lám.

Oszd meg, ha tetszett!
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük